Ugrás a fő tartalomra

Ratluk

Rózsás ratluk
A ratluk vagy lokum egy keményítőből és cukorból készült édesség.

Török neve lokum, magyar elnevezése szultánkenyér, a nemzetközi neve pedig a sokak által ismert Turkish Delight.

 A török elnevezés valószínűleg az arab eredetű lokma, azaz „falat” szóból származik. Más vélemények szerint a név az oszmán rahat hulkum („a torok elégedettsége”) kifejezésből származik. Líbiában ḥalqūm néven ismerik, Boszniában rahatluk, Szerbiában ратлук/ratluk Romániában  rahat a neve. Bulgáriában az eredeti török nevén (локум/lokum) ismerik. Angolul korábban lumps of delight, azaz „az élvezet falatkái” volt a neve.

A ratlukot gyakran ízesítik citrommal vagy rózsavízzel, utóbbi rózsaszínűre színezi. Az állaga könnyű, zselészerű, gyakran kicsit ragadós, általában kis kockákra vágva csomagolják, porcukorral meghintve, ez pedig megakadályozza, hogy a kockák összeragadjanak. Különféle ízesítésben kapható, van mogyorós, pisztáciás, fahéjas, mentás,  diós, különféle gyümölcsízű is. Házilag is elkészíthető, ahogy ezen a videón is látható:

Az 1777-ben, Isztambulban alapított Ali Muhiddin Hacı Bekir Cukrászat szerint a lokumot már a 15. század óta készítik Törökországban. Eredetileg mézet vagy melaszt használtak édesítőnek, vízzel és liszttel készült. A mai, cukrot és keményítőt alkalmazó receptet a 19. században a Hacı Bekir cukrászat fejlesztette ki. A lokumot Európa a 19. században ismerte meg, amikor egy ismeretlen nevű brit férfi kezdte el először Turkish Delight néven Angliába szállítani. Ezután vált egész Európában közkedvelt édességgé.

A kedvenc ratluk márkám
A lokum a művészetekben, az irodalomban is megjelent, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című C. S. Lewis regényben Edmund Pevensie nem tud ellenállni az édességnek. A Narnia krónikái filmváltozatának megjelenése után jelentősen növekedett az eladása.

Az Oszmán Birodalom történelmileg nagyon erős befolyással bírt a Balkán-félszigeten, így a délszláv népekre is, van, ahol több száz évig jelen voltak és ez megmutatkozik a nyelvekben, a vallásban, és az ételekben is. Sok balkáni édességre jellemző, hogy nagyon-nagyon édesek, a ratluk különösen, szinte tiszta cukor. Vasárnap délutánok kellemes desszertje volt nálunk odahaza többször a ratluk, sokszor kávé mellé is isszák helyeken, főleg Boszniában, pont azért mert édes.

Egyszerre omlós és ragadós, nekem mindenképpen a rózsaízű a kedvencem, de diósat is jópárszor ettem. Cukorbetegek számára nyilván nem ajánlom, de az édesszájúak esélyes, hogy imádni fogják, bár attól is függ milyen az ízésítése, de ez már ízlés dolga.

Ára:

  • 170 RSD = 506 HUF / 450g
Források:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Palics

A Palicsi tó A Palicsi-tó és Palics település a mai szerb-magyar határtól kb. 10 km-re délre található, Szabadkától nagyjából 8 km távolságra.

Tomos Automatik

A Tomos Automatik egy jugoszláv/szlovén gyártású automata sebességváltós moped.

A Negro cukorka

A szabadkai Pionir édességgyár Negro cukorkája, a "torok kéményseprője" (Odžačar Grla) - akárcsak a Győri Keksz Kft. Negró terméke - ánizsos fekete keménycukorka.