Gastarbajterek, vendégmunkások

Utazó vendégmunkások

A gastarbajter, a német der Gastarbeiter szóból került átvételre a balkáni szövegkörnyezetbe, és általában a Nyugat- illetve Észak-Európában dolgozó vendégmunkásokat jelöli.

A vendégmunka eredete, egyezmények

Mivel a második világháború után sok nyugat-európai államban munkaerőhiány lépett fel, Dél-Európában és Törökországban pedig inkább munkaerőfelesleg képződött, így az akkori NSZK-ban, Belgiumban, Hollandiában meghirdették a vendégmunkás programokat, amelyek keretében sokan Nyugaton vállaltak munkát. A szocialista blokkból származó munkások inkább az akkori NDK-ba utazhattak csak, mivel ott volt ugyanolyan az ideológiai berendezkedés.

1968. október 12. volt az NSZK-jugoszláv kétoldali egyezmény megkötésének időpontja, innentől kezdve tudtak a jugoszlávok legálisan Nyugat-Németországban dolgozni, viszont akkora már 300 ezren dolgoztak kint szerződés nélkül is. A fejletlen régiók mint például Koszovó, Macedónia és Dél-Szerbia felesleges munkaerejét próbálták meg így exportálni. Más országokkal, így Ausztriával, Franciaországgal és Svédországgal is kötöttek ilyen munkaszerződéseket. Egyes adatok 1 millió feletti számra teszik a kivándorolt munkások számát (a régi Jugoszláviára vonatkozóan).

A vendégmunkások összetétele

A jugoszlávok között, eltérően a görögöktől, olaszoktól és törököktől, a beérkezők egy része nő volt. Többségük szakmunkás volt és a többi dél-európai vendégmunkáshoz képest írástudók, ami nagy előny volt a számukra. A munkások többsége gyárakban dolgozott, de voltak akik éttermet nyitottak. Többen egy-két évre terveztek menni, de sokan a családot is kivitték, így végleg ottmaradtak a jobb körülmények miatt.

A vendégmunkások sajátosságai

A gastarbajter kifejezés nem teljesen helyes, de a kivándorolt vagy Nyugaton dolgozó munkásokat általában így nevezik még ma is, a kifejezés egy az egyben lett átvéve. Népszerű kifejezés volt a jugosváb is a kivándoroltakra.

A német luxusautó (ami leginkább használtan vettek) sokszor státuszszimbólumnak számított, és egyesek hatalmas házakat építettek otthon (amiket aztán vagy befejeztek vagy nem). Viszont sokszor támogatták is az otthon maradottakat, ha nem vitték el a családot, akkor a nagyszülők nevelték az unokákat. Régebben, de még ma is több milliárd euró folyik vissza Kelet-Európába ezeknek a munkások fizetéséből, és ez segíti stabilan tartani az amúgy nem épp fejlett állapotban levő gazdaságokat.

Német márka (1989-ből)

A már említett Forró szél sorozat egyik epizódjában Surda is kipróbálja magát, mint német vendégmunkás, de nem igazán válik be neki. Híres ex-jugó származású gastarbajterek például Robert Prosinečki híres focista, Robert és Niko Kovač focisták.

További kivándorlás

Habár már Jugoszlávia rég nem létezik, sokan dolgoznak Nyugaton Közép-Kelet-Európából, például rengeteg volt-iskolatársam, barátom is, olyan is aki állandó jelleggel kint él, de olyan is aki hazajár Magyarországra és/vagy Szerbiába: vannak közöttük fogtechnikusok, gazdasági munkákat végzők, orvosok, gyári munkások, élelmiszeriparban dolgozók, igazából mindenféle munkaterületen. Sokan élnek és dolgoznak közülük Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban, Svédországban és másfelé. Többen már inkább otthon vendégek és főleg kint élik életüket.

A Financial Times cikke szerint az 1990-es évek óta 18 millió lakos hagyta el Közép-Kelet Európát nyugati munkavállalás céljából, ami igencsak érezteti hatását mindezen államok gazdaságán és mindennapi életén, viszont rengeteg tőkét is pumpálnak haza ezek az emberek. Sokak életében még ma is hétvégi program a határon történő várakozás, mikor a hazalátogató munkások és családjaik megindulnak visszafelé vagy a hosszadalmas utazás...

Ezzel a kedves paródia jellegű dallal üdvözlök minden elszármazott vendégmunkást és családtagot:

Források:

Born in Yugo

Keresés ebben a blogban