Délszláv írásmódok és vallások

A latin és cirill ábécék

A régi délszláv állam sokszínűsége sok mindenben megmutatkozott - többek között a délszláv írásmódokban és vallásokban.

A fenti képen szerepel az ábécé délszláv megfelelője, azaz az "abeceda" és alatta a cirill ábécé, azaz az "azbuka". A kiemelt félkövér változatok csak a szerb és macedón nyelvre és társaira jellemzőek, a szürke változatok más nyelvekben is megtalálhatóak.

Írásmódok

A cirill írást (is) használó európai államok

A régi Jugoszláviában alapvetően a cirill és latin írásmódokat használták hivatalosan, de tagköztársaságtól is függött, hogy melyik ábécét részesítették előnyben. Szlovéniában, Horvátországban főként a latin írásmód volt bevett (ahogy ma is), míközben Boszniában, Szerbiában, Montenegróban vegyesen használták a cirill és latin írást, míg Macedóniában főleg csak a cirill írás volt használt.

Az iskolákban mindkét írásmódot tanították, így például nekünk, mint vajdasági/délvidéki magyar kisebbségieknek általános és középiskolában meg kellett tanulni cirillül az 1990-es, 2000-es években. Így tudok például cirillül írni és olvasni, ami azért nem egy rossz dolog, mert a világban több millióan használják.

Közbevetném, hogy a jugoszláv/szerb oktatási rendszerről elmondható, hogy viszonylag megengedő, tehát nem kellett minden tantárgyat szerbül tanulnunk, a legtöbb tárgyból tudtunk magyar nyelven tanulni, inkább magyar nyelvű tanáraink voltak, habár nem minden tárgyból volt például magyarra fordított tankönyvünk. Összességében inkább erős alapot adott az oktatás.

Cirill és Metód

Cirill és Metód

Az írásmód a nevét különben Cirillről és Metódról kapta, akik szerzetesek voltak és a bizánci császár parancsára vállalkoztak arra, hogy a szláv népeket írásbeliséggel ruházzák fel a 9-ik században, sikerrel. Ahogy a térképen is látható Kelet-Európa sok egyéb országában használják a cirillt: hivatalos írásmód Oroszországban (ahogy a Szovjetunióban is az volt), Fehéroroszországban, Ukrajnában, Kirgizisztánban, Kazahsztánban és Bulgáriában.

Vallások

A csantavéri Páduai Szent Antal Bazilika

Általában a vallások a régi Jugoszláviában adott népekhez kapcsolódnak, kapcsolódtak.

Római katolikusok

A római katolikusok területileg leginkább eredetileg a történelmi Magyarország/Habsburg Birodalom által uralt délszláv terüleletekről kerültek ki: a szlovének, a horvátok, a délvidéki magyarok (Muraközből, Baranyából, Vajdaságból) és a svábok (már aki maradt belőlük). Emellett általában római katolikus még a bunyevác népcsoport is, akik főként Bácskában találhatóak - egyesek katolikus szerbeknek nevezik őket, de elmondható róluk, hogy inkább kötődnek a horvátokhoz és a magyarokhoz.

Görög katolikusok

A belgrádi Szent Száva-templom

Mivel a cirill írásmód művelői leginkább a görög katolikus szerzetesek voltak, ezért ahol használják a cirill írást ott általában az ortodox kereszténység is elterjedt. Ennek a keleti kereszténységnek vannak alváltozatai, például a délszlávok a pravoszláv keresztény pátriárka alá vannak besorolva. A pravoszlávok többsége a szerbek, a montenegróiak, a boszniai szerbek és a macedónok közül kerülnek ki. Jeles pravoszláv ünnep Szent Száva napja, azaz január 27-e, ez a szent az iskolák védőszentje és a szerb egyház egyik fontos alakja.

Iszlám

A szabadkai mecset

Az iszlám is népszerűségnek örvend/ett, köszönhetően a hosszas oszmán hódoltságnak, különösen a bosnyákok és az albánok körében. Számos mecset, minaret létezik még ma is, a délszláv háború alatt viszont sokat is leromboltak. Mindenesetre elmondható, hogy gazdaságilag nagyjából pont azok a területek a legelmaradottabbak, ahol az iszlám a domináns vallás a Balkánon, pl. Koszovóban, és ez történelmileg is jellemző, és mindig nagy a feszültség különösen a pravoszlávok irányába. 

Izraeliták

A szabadkai zsinagóga

Az izraelita vallás létszámát tekintve a második világháború után nem volt olyan elterjedt, mivel a zsidók többségét deportálták és kivégezték Jugoszláviában. A tagköztársaságokban mindössze pár ezren maradtak, és a többség pedig elvándorolt, amint arra lehetősége nyílt, viszont úgy tartják, hogy a partizánok között is jópáran harcoltak, szemben állva a nácikkal, például Tito híres harcostársa, Moša Pijade.

Ateisták

A kommunizmus az ateizmust részesítette előnyben és a vallás helyzete a kommunizmusban nem volt könnyű, inkább megtűrték jobb esetben. Ezzel együtt a nemzetek önállóságának is támogatói voltak később az egyházak.

Ez a fajta sokszínűség rendkívül érdekessé tette Jugoszláviát, ugyanakkor bizonyos mértékben hozzájárult a felbomlásához is.

Források:

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Cirill_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9