 |
| A méltán híres Nikola Tesla egy bankjegyen |
A jugoszláv dinár (szerbül: Југословенски динар/Jugoslovenski dinar; horvátul: Jugoslavenski dinar; szlovénül: Jugoslovanski dinar; macedónul: Југословенски динар) volt a hivatalos pénznem a 20. században létezett jugoszláv államalakulatokban, azaz a királyi Jugoszláviában, majd a kommunista Jugoszláviában és végül a "kis-Jugoszláviában" is. A pénzeken szerepelt a megnevezés mind a 6 tagállam nyelvén, és több helyen 6 csillag is szerepelt, ami a tagállamokat jelölte.
 |
| Régi dinárok saját gyűjteményből |
Az alábbi linken látható az 1966-os bankjegy sorozat.
A pénzeken leginkább híres délszláv személyiségek szerepeltek, akik közel álltak az akkori uralkodó elit ideológiájához. Ilyen volt Ivo Andrić a Nobel-díjas író, Nikola Tesla a világhírű fizikus, Josip Broz Tito az államszövetség elnöke, vagy Arif Heralić a bosnyák bányász, akinek ikonikussá vált a mosolygó portréja (a párt viszont annyira már nem viselte szívén a sorsát így nyomorban, rokkantan és éhezve halt meg a 70-es években).
 |
| Arif Heralić, bosnyák bányász |
Egyéb kommunista jelképek is láthatóak voltak az akkori bankjegyeken mint például partizánemlékművek, bányászok, búzakalász, az aratás képe vagy egy nő gyümölcsökkel. Ezek hivatottak jelképezni és ábrázolni az akkori idők emberideáljait.
A 80-as évektől kezdve fokozatosan elkezdtek szaporodni a nullák a pénzeken és ahogy kezdett romlani a közhangulat és a gazdaság, az infláció is egyre csak nőtt, a 90-es évek elejére tetőzött, az államadósság is hatalmas lett, a háború miatt embargót vezettek be a kőolajra.
 |
| 1 jugoszláv dinár előlről |
A hiperinflációval 1993 körül ez a pénz végleg elvesztette a vásárlóerejét, volt olyan, hogy az emberek a nap elején megkapták a havi fizetésüket, amire este már csak egy kenyeret tudtak venni (!). Mondja a városi legenda legalábbis.
Egyik legnagyobb hiperinfláció volt a történelemben ez a II. világháború előtti magyar és német hiperinflációk mellett, amikor hasonlóképpen nem ért a pénz semmit sem. Ezt nevezik idegen szóval devalválódásnak, vagyis elértéktelenedésnek.
 |
| 1 jugoszláv dinár hátulról |
Saját élményeim a régi dinárral kapcsolatban, hogy az elhiperinflálódott bankjegyeket nagyszüleinktől és szüleinktől 5-6 éves gyerekek megkaptuk játéknak, mivel már semmire se voltak jók, így azokkal játszottunk boltosat, bankosat meg hasonlókat. A képen látható az egyik valahavolt legnagyobb nyomtatott bankjegy - egy 500 milliárd dináros bankó.
Régi családi történet volt, hogy gyerekek játszottunk és sikerült lenyelnem egy a fenti képen látható egydinárost. Lehettem 4-5 éves. Nagymamám válasza erre az volt, hogy megfogott két lábamnál, fejjel lefelé fordított és kirázta belőlem. :) Végül nem lett semmi bajom sem, az ijedtségen kívül.
Régi családi történet volt, hogy gyerekek játszottunk és sikerült lenyelnem egy a fenti képen látható egydinárost. Lehettem 4-5 éves. Nagymamám válasza erre az volt, hogy megfogott két lábamnál, fejjel lefelé fordított és kirázta belőlem. :) Végül nem lett semmi bajom sem, az ijedtségen kívül.
 |
| Az 500 milliárd dináros |
A 1994-ben bevezetett ún. új dínárnak vagy szuperdínárnak az értékét az akkori márkához igazították, azaz 1 dinár 1 német márkával volt egyenlő. 2000-től elvették az "új" előtagot a dinár elől, 2003-tól már nem hívták jugoszlávnak sem, hanem szerbnek, 2006-tól pedig már csak szerb dínárnak hívják és Szerbiában hivatalos, mivel Montenegró is kivált az államszövetségből és saját fizetőeszközt hirdetett. Ezzel befejeződött a jugoszláv dinár története.
Források:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése