Dubrovnik

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza, az Adria Gyöngyeként is ismert, Horvátország legdélebbi nagyvárosa és kikötője.

Dubrovnik történelme

Dubrovnik magyar vonatkozásai

Dubrovnik jelentős magyar vonatkozásokkal is bír, itt őrzik ugyanis Szent István király állkapcsát és koponyájának darabját, valamint Szent László király jobbját. A bizánci és a velencei uralom után, Nagy Lajos magyar király hódítását követően Dubrovnik 1358 és 1526 között magyar terület, magyar hűbéres volt egészen a mohácsi vészig.

Szent István és Szent László király ereklyéi

Raguza függetlensége és Oszmán-befolyás

Ezt követően oszmán befolyás alatt a Raguzai Köztársaság néven a város és környéke nagyrészt független volt és Velence egyik legnagyobb riválisának számított, mint Földközi-tengeri kalmárhatalom. Mivel a város vallásilag is türelmet gyakorolt, és fontos kereskedelmi központ is volt, sokféle nemzetiség keveredett itt. Adó fejében az Oszmán-birodalom védelmét élvezte, cserébe az oszmánok Raguzán keresztül kereskedtek a tengereken. Raguza/Dubrovnik a fénykorát élvezte a 15. és a 16. században.

A Raguzai Köztársaság hanyatlása

1667. április 6-án egy földrengés visszavetette Dubrovnik fejlődését, a város nagy része elpusztult. A babona úgy tartja Isten büntette meg Raguzát, amiért a pogány törökkel kereskedett. 

Ugyanakkor hanyatlásához az is nagyban hozzájárult, hogy a legfontosabb kereskedelmi útvonalak a Földközi-tenger helyett inkább az Újvilágban felfedezett területek, gyarmatok irányába tevődtek át.

Dubrovnik francia és Habsburg uralom alatt

A Raguzai Köztársaságnak végül a francia uralom vetett végett, pontosabban Bonaparte Napóleon. Dubrovnik a francia Illír tartomány részévé lett 1806-1813 között: ez a tartomány főleg az Adriai-tengerpartot foglalta magába egész a Kotori-öbölig.

Napóleon bukásával Dubrovnik Habsburg koronabirtokká vált, és 1813-1918 között betagozódott a birodalom Dalmát-tartományába.

Dubrovnik a délszláv állam részeként

Az első világháború végével a terület végül a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került, 1918-tól 1991-ig Jugoszlávia (és változatainak) egységes része volt.

Horvátország 1991-es függetlenedése során a város sokat szenvedett: a jugoszláv haditengerészet a műemlékekre és a lakosságra való tekintet nélkül bombázta Dubrovnikot.

Dubrovnik Horvátország részeként

Végül pedig elérkeztünk a jelenhez: 1991 óta Dubrovnik Horvátország és a horvát tengerpart virágzó turistaparadicsoma, kulturális központja, kikötője, és méltán nevezik az Adria Gyöngyének.

Dubrovnik jellegzetességei

Dubrovnikot jellegzetes vörös cseréptetős, latinos épületek borítják köztük mediterrán szűk utcácskákkal. A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), arcképe több helyen előfordul. A továbbiakban képekkel igyekszem illusztrálni a várost:

A Stradun nevű főutca

Dubrovnik látképe

Dubrovnik, mint filmes helyszín

Trónok harca

Dubrovnik a Trónok harcából ismert King's Landing, azaz Királyvár, forgatási helyszínéül szolgált. Több jelenetben is előfordult az óváros, némi számítógépes változtatást és képmanipulációt követően.

Az alábbi videókon látható, ahogy átalakították várost a jelenetekhez:

Star Wars - Az utolsó Jedik

A Csillagok Háborúja 8. – Az utolsó jedik című (a várakozásaimat alulmúló) filmben a kaszinóváros, Canto Bight forgatási helyszíne volt. Itt keresi a DJ nevű kódfejtőt Finn és Rose, ha ez bárkinek is mond valamit:

Motoros kaland Dubrovnikig

2012 nyarán fejünkbe vettük bátyámmal, hogy Budapestről (ahol akkor éltem) lemotorozunk Dubrovnikig a tengerig egy hétvégén. 

Mindezt Bosznián keresztül próbáltuk megejteni, ami végül elég kényelmetlenre sikerült, egyrészt mert rengeteg volt a szerpentin, másrészt, mert fárasztó volt egy motoron ketten haladni ekkora távolságba. 

Nem is beszélve arról, hogy egy hétvége alatt meg akartuk járni, hogy a következő heti munkába már visszaérjünk. Végül Szarajevóig jutottunk, amikor úgy döntöttünk visszafordulunk.

Búcsúzóul

Eddig még nem sikerült eljutni személyesen is Dubrovnikba, de remélem egyszer majd lesz alkalmam meglátogatni a várost.

Édesanyám mindenesetre járt már Dubrovnikban, az ő dubrovniki képeivel búcsúzom. (A képre kattintva nagyméretben is megjelenik a galéria).

Források:

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Dubrovnik
• https://en.wikipedia.org/wiki/Dubrovnik
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Raguzai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g
• https://toriblog.blog.hu/2008/09/01/dalmacia_tortenete_vi_resz_a_raguzai_koztarsasag
• https://ng.24.hu/kultura/2007/06/19/dubrovnik_bombazasa/