Ugrás a fő tartalomra

Ivo Andrić - Híd a Drinán című könyve

Ivo Andrić Híd a Drinán (eredeti címén: Na Drini ćuprija) című műve az első és egyetlen Nobel-díjas jugoszláv regény volt.

Ivo Andrić élete

Ivo Andrić egy boszniai kisváros, a Travnik melletti Dolac faluban született boszniai katolikus családba 1892-ben. A terület akkoriban éppen az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Az Ivo név az Ivan keresztnév becézett formája.

Miután kétéves korában édesapja meghalt, a nagynénjéékhez került a Kelet-boszniai Višegrad városába (ahol a Híd a Drinán cselekménye is játszódik, gyermekkorában a híd mellett játszott).

Ivo Andrić otthonában
Szarajevóban járt gimnáziumba, a Monarchia több városában pedig egyetemre. Andrić később főleg íróként és diplomataként, például a II. világháború alatt a Jugoszláv Királyság németországi nagyköveteként működött. 

1941-től a német megszállás alatt házi őrizetbe került Belgrádban, akkor írta a Híd a Drinán című művét.

Pályája kezdetén horvátul is írt, de később elköteleződött a jugoszlávság eszméje mellett, élete végéig Belgrádban élt és szerbnek vallotta magát, ugyanakkor féltette az országa egységét a kibontakozó nemzeti feszültségek miatt.

Számos könyve magyar nyelven is megjelent: a Híd a Drinán mellett ismert művei még a Travniki krónika és az Omér pasa regények is.

Híd a Drinán

A Híd a Drinán (szerb nyelven: Na Drini ćuprija) Andrić legsikeresebb műve. 

A regény négy évszázadon keresztül mutatja be a Višegrad-i Mehmed Paša Sokolović – híd, a Drinán átívelő híd történetét. Mondhatjuk, hogy a híd a regény főszereplője, a mű az 1577-es felépítéstől 1914-ig, számos történelmi változást követ és bemutat.

A Híd a Drinán című Nobel-díjas könyv 1945-ben íródott. Ivo Andrić 1961-ben, pont 60 évvel ezelőtt kapta meg érte az egyetlen jugoszláv Nobel-díjat. A díj pénzösszegét Bosznia könyvtárainak felszerelésére költötte az író.

Ivo Andrić emlékezete

Ivo Andrić arcképe szerepelt az 1991-es 5000 dináros bankjegy előoldalán, míg ugyanennek a bankjegynek a hátoldalán pedig a Mehmed Paša Sokolović–híd volt látható, ugyanaz a híd, ami a könyvében is szerepelt.

Az említett képek az 1992-es 5000 dináros bankjegyen is szerepeltek (azon már zöld színben), de a hiperinflációt követően Andrić képe már lekerült a bankjegyekről és egy kisgyerek arcképével helyettesítették, nem sokkal azután pedig teljesen új bankjegysorozatot adtak ki.

Belgrádban található egy Ivo Andrić múzeum is (Muzej Ive Andrića), amit 1976. október 10-én alapított az akkori oktatási minisztérium. Ebben megtalálható az író számos egykori tulajdona és abban az ingatlanban működik, ahol Andrić 1958-tól 1975-ös haláláig élt.

A Belgrád és Budapest között közlekedő nemzetközi gyorsvonat is Ivo Andrić nevét viselte.

Az Emir Kusturica által építtetett Andrićgrad

Az Andrićgrad másik nevén Kamengrad, Višegrad bosznia-hercegovinai város újonnan alapított városrésze. Emir Kusturica filmrendező kezdeményezésére épült a városrész Ivo Andrić emlékére, a költségeket részben Kusturica, részben pedig a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia pénzelte.

Az építkezéseket mindazonáltal számos kritika érte a bosnyákok és a muszlim lakosság részéről, mivel ugyanezen a területen számos kegyetlenség történt a helyi muszlimok ellen a háború idején, 1992-ben és 1993-ban.

Magát a városrészt 2014. június 28-án adták át hivatalosan, ami a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet 100. évfordulójának számított (ez az I. világháború kitöréséhez kapcsolódó közismert esemény volt).

A Višegrad-i Mehmed Paša Sokolović – híd, (ami nem tartozik Andrićgradhoz), 2007 óta az UNESCO Világörökség része. Ez a helyszín Kusturica jövőbeni filmadaptációjának is díszletéül szolgálna majd. A mai muszlimok által a „Híd a Drinán” mű is eléggé vitatott, mivel több esetben eléggé negatív szerepben tűnnek fel őseik.

Lezárásképpen

Ivo Andrić Híd a Drinán című műve az egyik leghíresebb szerb-délszláv regény. Jellemzi azt a sokszínűséget, ami a Balkán-félszigeten megfigyelhető nemzetiségek és vallás tekintetében, és leírja mindazoknak a konfliktusoknak a történelmi gyökereit, amik bizonyos formában sajnos mind a mai napig éreztetik hatásukat.

Források:

  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivo_Andri%C4%87
  • https://en.wikipedia.org/wiki/The_Bridge_on_the_Drina
  • https://en.wikipedia.org/wiki/Andri%C4%87grad
  • https://sarajevotimes.com/ivo-andric-donated-million-euros-nobel-prize-know/
  • https://hu.euronews.com/2021/12/27/60-eve-kapott-nobel-dijat-ivo-andric

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ratluk

Rózsás ratluk A ratluk vagy lokum egy keményítőből és cukorból készült édesség.

Walter Szarajevót védi

A "Walter Szarajevót védi", azaz "Valter brani Sarajevo" című film egy 1972-ben készült, Hajrudin Krvavac által rendezett jugoszláv háborús alkotás.

Surda - Forró szél - tévéfilmsorozat

Borivoje "Surda" Surdilovity A Ljubiša Samardžić (ejtsd: Ljubisa Számárdzsity) által megformált Borivoje "Šurda" Šurdilović (ejtsd:  Borivoje "Surda" Surdilovity, továbbiakban így írom)  egy igazi legenda. Legalábbis számomra biztosan.