Ivo Andrić Híd a Drinán (eredeti címén: Na Drini ćuprija) című műve az első és egyetlen Nobel-díjas jugoszláv regény volt.
Ivo Andrić élete
Ivo Andrić egy boszniai kisváros, a Travnik
melletti Dolac faluban született boszniai katolikus családba 1892-ben. A
terület akkoriban éppen az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Az Ivo név az
Ivan keresztnév becézett formája.
Miután kétéves korában édesapja meghalt, a
nagynénjéékhez került a Kelet-boszniai Višegrad városába (ahol a Híd a Drinán
cselekménye is játszódik, gyermekkorában a híd mellett játszott).
Ivo Andrić otthonában |
Pályája kezdetén horvátul is írt,
de később elköteleződött a jugoszlávság eszméje mellett, élete végéig
Belgrádban élt és szerbnek vallotta magát, ugyanakkor féltette az országa
egységét a kibontakozó nemzeti feszültségek miatt.
Számos könyve magyar nyelven is
megjelent: a Híd a Drinán mellett ismert művei még a Travniki krónika
és az Omér pasa regények is.
Híd a Drinán
A Híd a Drinán (szerb
nyelven: Na Drini ćuprija) Andrić legsikeresebb műve. A Híd a Drinán című Nobel-díjas
könyv 1945-ben íródott. Ivo Andrić 1961-ben, pont 60 évvel ezelőtt kapta
meg érte az egyetlen jugoszláv Nobel-díjat. A díj pénzösszegét Bosznia könyvtárainak
felszerelésére költötte az író.
Ivo Andrić emlékezete
Ivo Andrić arcképe szerepelt az 1991-es 5000
dináros bankjegy előoldalán, míg ugyanennek a bankjegynek a hátoldalán pedig a Mehmed
Paša Sokolović–híd volt látható, ugyanaz a híd, ami a könyvében is szerepelt.
Az említett képek az 1992-es 5000 dináros
bankjegyen is szerepeltek (azon már zöld színben), de a hiperinflációt követően
Andrić
képe már lekerült a bankjegyekről és egy kisgyerek arcképével helyettesítették,
nem sokkal azután pedig teljesen új bankjegysorozatot adtak ki.Belgrádban található egy Ivo
Andrić múzeum is (Muzej Ive Andrića), amit 1976. október 10-én alapított
az akkori oktatási minisztérium. Ebben megtalálható az író számos egykori tulajdona
és abban az ingatlanban működik, ahol Andrić 1958-tól 1975-ös haláláig élt.
A Belgrád és Budapest között közlekedő nemzetközi gyorsvonat is Ivo Andrić nevét viselte.
Az Emir Kusturica által építtetett Andrićgrad
Az Andrićgrad másik nevén Kamengrad,
Višegrad bosznia-hercegovinai város újonnan alapított városrésze. Emir
Kusturica filmrendező kezdeményezésére épült a városrész Ivo Andrić emlékére, a
költségeket részben Kusturica, részben pedig a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia
pénzelte. Az építkezéseket mindazonáltal
számos kritika érte a bosnyákok és a muszlim lakosság részéről, mivel ugyanezen
a területen számos kegyetlenség történt a helyi muszlimok ellen a háború idején,
1992-ben és 1993-ban.
A Višegrad-i Mehmed Paša
Sokolović – híd, (ami nem tartozik Andrićgradhoz), 2007 óta az UNESCO Világörökség
része. Ez a helyszín Kusturica jövőbeni filmadaptációjának is díszletéül
szolgálna majd. A mai muszlimok által a „Híd a Drinán” mű is eléggé vitatott,
mivel több esetben eléggé negatív szerepben tűnnek fel őseik.
Lezárásképpen
Ivo Andrić Híd a Drinán című műve
az egyik leghíresebb szerb-délszláv regény. Jellemzi azt a sokszínűséget, ami a
Balkán-félszigeten megfigyelhető nemzetiségek és vallás tekintetében, és leírja
mindazoknak a konfliktusoknak a történelmi gyökereit, amik bizonyos formában sajnos
mind a mai napig éreztetik hatásukat.
Források:
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivo_Andri%C4%87
- https://en.wikipedia.org/wiki/The_Bridge_on_the_Drina
- https://en.wikipedia.org/wiki/Andri%C4%87grad
- https://sarajevotimes.com/ivo-andric-donated-million-euros-nobel-prize-know/
- https://hu.euronews.com/2021/12/27/60-eve-kapott-nobel-dijat-ivo-andric
Megjegyzések
Megjegyzés küldése